News
Local

Az emberkereskedelem és a magyarok

Kifejezett aggodalommal viszonyulnak a magyarok az emberkereskedelem jelenségéhez: nagyobb problémának látják, mint a Covidot, és úgy gondolják, hogy a következő években nőni fog az érintettek száma. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kutatása szerint a magyarok viszonylag jól tájékozottak az emberkereskedelemmel kapcsolatban, a potenciális áldozatokhoz azonban nem jut el elegendő információ. Az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napján, október 18-án induló tájékoztató kampány a leginkább veszélyeztetett csoportokat is szeretné megszólítani.
 

Magyarországon minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében. A legveszélyeztetettebbek, azaz fiatalok és alapfokú végzettségűek 28 százalékának van közvetlenül tudomása az emberkereskedelem valamely típusában érintett áldozatról, akit szexuális vagy munka céljából zsákmányolnak ki. Nem véletlenül azonosítják tehát a magyarok az egyik legsúlyosabb problémaként az emberkereskedelemmel kapcsolatos jelenségeket. A leginkább veszélyeztetett csoport tagjai a gazdasági, megélhetési problémák után harmadikként a szexuális célú kizsákmányolást, ötödikként a munkacélú kizsákmányolást tartják a legnagyobb problémának, és az összes megkérdezett körében is az ukrajnai háború, a Covid, a migráció, a lakhatási nehézségek, az oktatás helyzete előtt szerepel ez az összetett jelenség. A megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, a következő 1-2 évben nőni fog az áldozatok száma. Mindez az IOM által rendelt, 2022 nyarán készített reprezentatív kutatásból derül ki, amely a Traumaközponttal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen indított Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány része és egy 2018-as kutatás megismétlése. 

Nem ismerik a csicskáztatást

Mindkét felmérés az emberkereskedelemmel kapcsolatos általános tájékozottságot vizsgálta egyebek mellett a kizsákmányolás típusaira és a toborzási technikákra rákérdezve. Az aktuális kutatás a veszélyeztetett csoportok válaszait külön is elemezte.

A kérdésre, hogy mi számít emberkereskedelemnek a legtöbben a gyermekekkel való kereskedést (76 %), a szexuális kizsákmányolást (62 %) és a szervkereskedelmet említették (58 %) - pedig az utóbbi az emberkereskedelem legkevésbé jellemző formája Magyarországon. Ugyanakkor a negyedik leggyakrabban említett tevékenység, a migránsok határon való átszállítása valójában nem minősül emberkereskedelemnek (hanem embercsempészésnek). Az emberkereskedelem legtöbbeket érintő megvalósulása, a munka célú kizsákmányolás csak a hatodik legtöbbek által említett típus (a megkérdezetteknek csupán 46 %-a azonosította emberkereskedelemként). Kiderült: nagyon kevesen, a megkérdezettek csupán 34 százaléka van tisztában a csicskáztatás fogalmával - ez az úgynevezett házi rabszolgaság, amikor fizetség nélkül dolgoztatnak valakit jellemzően a ház körül.  A leginkább veszélyeztetett csoport tagjai az átlagnál kevésbé bizonyultak tájékozottnak ebben a kérdésben, a munka célú kizsákmányolást például csupán 31 százalékuk sorolta az emberkereskedelem alá.

Mi történik az áldozatokkal?

A „Ne hagyd, ne tedd!” tájékoztató kampány egyik célja, hogy megismertesse az emberkereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat és elkövetési módokat. „Három elem együttes meglétekor beszélhetünk emberkereskedelemről - világít rá Boda Eszter, az IOM Magyarország emberkereskedelem elleni egységének vezetője. - Az első elem a tevékenységsor, azaz hogy mi történik az áldozatokkal: ide tartozik az áldozatok toborzása vagy becserkészése, szállítása (országon belül vagy országok között), átvétele, eladása, elrejtése. A második elem a hogyan kérdésre ad választ: megtévesztéssel, csalással, fenyegetéssel, hatalommal és a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés által éppúgy kényszerítenek embereket, mint puszta erőszakkal. Mindennek célja - a harmadik elem – az áldozatok kizsákmányolása. Ez éppúgy lehet egy nő prostitualizálása, akit mondjuk a gyermekével zsarolnak, mint egy hamis ígéretekkel külföldre csalt fiatalember dolgoztatása rettenetes körülmények között.”

A toborzási, bekerítési technikákkal kapcsolatban meglepően tájékozottnak bizonyultak a megkérdezettek: 70 százalékuk ismer munkacélú kizsákmányoláshoz kapcsolt megtévesztő technikákat pl. hamis álláshirdetéseket, 79 százalékuk erőszakosabb beszervezési technikát is említett pl. elrablást, függőség kialakítását stb. A veszélyeztetett csoportokban jóval alacsonyabb szintű a tájékozottság (54 és 64 százalékos a technikák ismertsége). 

A szexuális célú kizsákmányolásnál a szerelem ígéretével, megtévesztő munkaajánlatokkal toborzó technikákat átlagosan 75 százalékban azonosították, a veszélyeztetettek körében ez a szám csak 60 százalék volt, a durvább eszközöket (kábítószerfüggővé teszik, adósságba verik stb.) 79, illetve 65 százalék azonosította.

Keveslik a híradást

Az emberkereskedelem áldozatainak azonosításakor is tájékozottnak mutatkoztak a válaszadók: úgy gondolják, hogy bár közös vonás az anyagi kiszolgáltatottság, a szexuális célú emberkereskedelemnél több egyéb szempont (pl. demográfiai is szerepet játszik, a fiatal nők sokkal inkább veszélyeztetettek). 57 százalék gondolja, hogy a kábítószerfogyasztás hozzájárul az áldozattá váláshoz, 58 százalék szerint az állami gondoskodásban élők különösen sérülékenyek.

A kiszolgáltatottság anyagi természetű okai mellett, amelyet 85 százalék azonosított, a megkérdezettek 81 százaléka szerint a lelki-érzelmi tényezők is sokat számítanak az áldozattá válásban.

A korábbi kampány keretében megvalósult 2018-as és a 2022-es vizsgálat csupán pár dologban mutatott jelentősebben eltérő eredményeket. Míg négy évvel ezelőtt a válaszadók többsége (37 százalék) úgy értékelte, hogy a médiában nőtt az emberkereskedelemmel foglalkozó híradások száma, addig az idei felmérés szerint stagnál (35 százalék) - ezzel párhuzamosan, míg négy éve a legtöbben (44 %) úgy gondolták, hogy elegendő a híradások mértéke, most már a megkérdezettek 39 százaléka kevesli.

A Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány (BBA-5.1.6/10-2019-00001) a Belső Biztonsági Alap társfinanszírozásával valósul meg.

 

SDG 3 - Good Health and Well Being
SDG 5 - Gender Equality
SDG 10 - Reduced Inequalities
SDG 16 - Peace Justice and Strong Institutions