A migráns munkavállalók a munkakeresés során vagy a foglalkoztatásuk alatt a munkaerő-kizsákmányolás számos lehetséges forrásával szembesülnek. A probléma kezelésének megkezdése érdekében az IOM Magyarország 2023. június 26-án összehívta az első kerekasztal-beszélgetést „A migránsok és menekültek foglalkoztatása Magyarországon” címmel.  A kerekasztal-beszélgetés a Koreai Köztársaság támogatásával valósult meg. Az eseményen a magyar munkaerőpiac számos főszereplője - kormányzati intézmények, nagykövetségek képviselői, toborzó ügynökségek és civil szervezetek vettek részt, hogy megvitassák az aktuális trendeket és irányelveket, különös tekintettel Ukrajnára; valamint hogy fokozzák az érdekelt felek közötti együttműködést. Az előadások és a panelbeszélgetések alapján a migráns munkavállalóknak többek között a következő akadályokkal kell szembenézniük Magyarországon:
•    A nyelvi akadályok vagy a helyi munkaügyi törvények támogatásának és ismeretének hiánya miatt a munkaerő-migránsok nagyobb valószínűséggel válnak a munkaerő-kizsákmányolás áldozatává, mint a helyi munkavállalók; még ha az angol nyelv ismerete szükséges is a munkavállalótól, a magyar munkaadó gyakran nem rendelkezik a szükséges nyelvtudással, ami kommunikációs és adminisztrációs problémákat okoz;
•    A munkaerő-migránsok túlnyomórészt olyan veszélyes ipari munkakörökben vannak jelen, mint a gyár- és az építőipar, és ezért a helyi munkavállalókhoz képest hajlamosabbak biztonsági és egészségügyi problémáknak kitenni magukat;
•    A munkaerő-kizsákmányolás számos fizikai és/vagy pszichológiai formát ölthet, például: megtévesztés, mozgáskorlátozás, elszigetelés, fizikai és szexuális erőszak, megfélemlítés és fenyegetés, személyazonossági okmányok visszatartása, fizetésből való alaptalan levonások, a munkabér visszatartása, adórabszolgaság, visszaélésszerű munkakörülmények vagy túlórák;
•    A munkaerő-migránsokat magasabb szintű normákhoz kötik;
•    A munkavállalókat néha árucikkekként kezelik;
•    Sok országnak csekély nagykövetségi vagy konzuli képviselete van Magyarországon, ezért nehezen tudnak megfelelő biztosítékot nyújtani állampolgáraik munkaügyi papírmunkájának feldolgozása során;
•    A migráns munkavállalók gyakran tévesen azt hiszik, hogy az ideiglenes védelmi státuszuk a foglalkoztatásukhoz vagy a munkaadójukhoz kapcsolódik, és ezért kevésbé valószínű, hogy jelentik, ha munkaerő-kizsákmányolás áldozatává válnak;
•    A munkáltatók nem ismerik jól a menekültek ideiglenes védelmi státuszát igazoló kártyáit, és ezért attól tartanak, hogy az ilyen kártyatulajdonosok foglalkoztatása törvényellenes;
•    A szakmai képesítések elismerési eljárása időigényes, és előfordulhat, hogy a külföldi diplomákat nem ismerik el egyenértékűnek;
•    A külföldi munkavállalók felvételi folyamata (a tartózkodási engedély iránti kérelem jóváhagyásához szükséges idő az engedélyezett ügynökségek esetében átlagosan 1-2 hónap, más ügynökségek esetében pedig 3 hónap) sok vállalat számára megnehezíti a tervezést;
•    A migráns munkavállalók gyermekei ki vannak zárva a nemzeti társadalombiztosítási rendszerből, így egészségügyi ellátásuk nem biztosított; és
•    Ha nincs előzetes kulturális képzés, konfliktusok alakulhatnak ki a helyi közösséggel.

Az Ukrán kontextus.
Az európai válság megerősítette a migráns munkavállalók jelentőségét. Az ukrán menekültek munkaerő-piaci túlképzésének bizonyos fokú kockázata meglehetősen magas. A korai munkavállalás az alacsony képzettséget igénylő munkakörökre koncentrálódott, ezért a képzettségi eltérések széles körben elterjedtek. Másrészt az ukrán menekültek sokkal gyorsabban integrálódnak a fogadó országok munkaerőpiacára, mint az összes többi menekültcsoport. Az ideiglenes védelmi státusz segítségével a munkavállalás jogával való rendelkezésük megkönnyíti a munkaerőpiacra való azonnali bejutásukat. Az ukrán menekültek komoly tapasztalattal rendelkeznek az olyan kiemelt ágazatokban, mint a technológia, az egészségügy, a szociális szolgáltatások és az oktatás. Az ukrán menekültek becsült hatása a magyar munkaerőre körülbelül 1% és 1,5% közötti növekedést mutat. Az ukrán menekültek integrációja szempontjából különösen fontosak az olyan kísérő támogató intézkedések, mint a megfizethető gyermekgondozás - a régióba érkező nők és gyermekek magas száma miatt - és a szakképesítések elismerése. Valójában az integráció a legtöbb európai országban nem képez szakpolitikai szempontot. Kiemelték azt is, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos jogokkal és normákkal kapcsolatban jelentős információs hiányosságok vannak.

Következtetések
A civil szervezetek képviselői, a kutatók, a migránsok képviselői és az IOM Információszolgáltatási Osztályának vezetője mind egyetértettek abban, hogy a migráns munkavállalók sikeres magyarországi integrációját befolyásoló egyetlen döntő, meghatározó kérdés az információ elérhetősége (vagy hiánya). A hitelesített kommunikációs csatornákon keresztül történő tájékoztatás a munkaerő-migrációs jogokról és kötelezettségekről, valamint a hasznos országspecifikus vagy kulturális részletekről kulcsfontosságúak a tranzit- vagy célországba való utazás előtt, valamint a megérkezéskor is. A jogi tanácsadás, a jogszabályok átértékelése, a társadalmi integráció és a szociális párbeszéd támogatása kulcsfontosságú a munkaerő-migráció hatékony kezelésének biztosításához. A munkavállalók és családtagjaik sikeres társadalmi integrációjának jelentős akadálya a nyelvi barrier. Jelenleg egy új állami vendégmunkás-program (Guest Worker Scheme) van kialakulóban a jogalkotási csatornákon keresztül, amely megpróbálna megoldani néhány fent vázolt problémát, például: 3 hónapos türelmi idő biztosítása a munkáltató váltáshoz szükséges vízummal, a többszöri be- és kilépés, valamint a családtagok helyzete.

Javaslatok a migráns munkavállalók magyarországi toborzásának javítására:
1.    a probléma politikai kérdésévé tételének elkerülése;
2.    következetes és könnyen követhető szabályozás bevezetése;
3.    az illetékes magyar hatóságok, konzulátusok (vízumkiadás, időpontok) és munkaügyi hivatalok kapacitásának növelése;
4.    fellépés az illegális toborzás és a kizsákmányoló módszerek ellen;
5.    az érkezés utáni segítségnyújtás javítása;
6.    a nagykövetségek felvehetnék a kapcsolatot azokkal a vállalatokkal, ahol jellemzően nagy számban vannak jelen állampolgáraik;
7.    információ szolgáltatás az adószabályokról és a migráns munkavállalókat megillető juttatásokról;
8.    pszichológiai támogatás a munkavállalók számára;
9.    a migráns munkavállalók számára biztosított szálláshelyek tekintetében operatív szabványokra és megfelelő személyzetre van szükség;
10.    a megtévesztő álláshirdetésekkel szembeni fellépés, és az illegális munkaerő-közvetítő ügynökségek tevékenysége elleni fellépés;
11.    több érdekelt fél részvételével folytatott tárgyalások, a migráns munkavállalók gyermekeinek integrációjára vonatkozó stratégia kidolgozása, kulturális integrációs stratégia, valamint ingyenes nyelvtanfolyamok a munkavállalók és családtagjaik számára;
12.    a vállalatoknak figyelembe kell venniük, hogy a minimálbérnél magasabb fizetés és a jobb életkörülmények csökkentik a munkavállalók fluktuációját; és
13.    a vállalatoknak felelősséget kell vállalniuk annak biztosításáért, hogy vezetőségük, személyzetük és a helyi közösség megfelelően felkészüljön a migráns munkavállalók fogadására, és megkönnyítsék társadalmi beilleszkedésüket.

Az IOM Magyarország kulcsfontosságú munkaerő-migrációs tevékenységei:
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) arra törekszik, hogy megvédje a migráns munkavállalókat és optimalizálja a munkaerő-migráció előnyeit mind a származási és célország, mind pedig maguk a migránsok számára. Több mint 400 képviseletből álló globális hálózatán keresztül az IOM képes összehozni a kormányokat, a civil társadalmat és a magánszektort, hogy olyan munkaerő-migrációs programokat és mechanizmusokat hozzanak létre, amelyek kiegyensúlyozzák a különböző érdekeiket, és kielégítik a migránsok igényeit. Az IOM nemzetközi munkaerő-migrációval kapcsolatos megközelítése a munkaerő-migráció és a fejlődés közötti összhang elősegítése, valamint a munkaerő-migráció legális útjainak támogatása az illegális migráció alternatívájaként. Az IOM célja továbbá, hogy elősegítse a migránsok és a társadalom érdekeit szolgáló irányelvek és programok kidolgozását, hatékony védelmet és segítséget nyújtva a munkaerő-migránsoknak és családjaiknak. A munkaerő-migrációs programjaiban az IOM Magyarország kapacitást épít a munkaerő-migráció kezelésében az alábbiak révén:
•    iránymutatás és szakmai tanácsadás nyújtása a nemzeti kormányoknak;
•    a hatékony, eredményes és átlátható munkaerő-migrációt elősegítő irányelvek, jogszabályok és adminisztratív struktúrák kialakításának támogatása; 
•    a kormányok támogatása a biztonságos munkaerő-migrációs módszerek előmozdításában állampolgáraik számára;
•    tájékoztatás nyújtása a migráns munkavállalóknak a törvény szerinti jogaikról és jogosultságaikról; valamint a munkaadók, szolgáltatók, iskolák és egészségügyi szakemberek számára a külföldi munkavállalóikkal szembeni kötelezettségeikről;
•    kapacitásépítés a rendszerben az iskolákkal, orvosokkal, szolgáltatókkal és munkáltatókkal való kapcsolatfelvétel révén a társadalmi beilleszkedés megkönnyítése, a migráns munkavállalók jogainak jobb biztosítása és a munkaerő-kizsákmányolás megelőzése érdekében;
•    ingyenes tolmácsolási szolgáltatások és jogi tanácsadás nyújtása a munkaerő-migránsok számára a szerződések felülvizsgálatához és a munkáltatókkal, orvosokkal, munkaerő-közvetítő ügynökségekkel és kormányhivatalokkal való kapcsolattartáshoz; és
•    a munkaerő-migránsok új munkahelyükön és a társadalomban való beilleszkedésének elősegítése.

Ismeretek/Háttérinformáció
2019-ben a 12 hónapnál hosszabb tartózkodási engedélyt kapott bevándorlók 72,6%-a munkavállalás céljából érkezett, így a munkaerő volt a legnépszerűbb tartózkodási jogosultság. A magyar állampolgárok munkaerő-migrációja megnőtt, és ennek következtében Magyarország fokozatosan olyan országgá válik, amelynek bizonyos gazdasági ágazatokban szüksége van külföldi munkavállalókra. A Manpower Group szerint a magyar cégek több mint 50%-ának nehézséget okoz a munkahelyek betöltése, különösen az informatika és az egészségügy területén. Az országnak komoly kereslete van a fizikai munkások iránt is.

A 2013 októberében elfogadott Magyar Migrációs Stratégia is hangsúlyozza, hogy bár fontos a hazai munkaerőpiac védelmének biztosítása, a további migráns munkaerő befogadása szükségszerű. A tudásalapú migráció vonzását célként tűzték ki, de nem alakult ki az a tendencia, hogy a magasan képzett harmadik országbeli állampolgárok uniós kék kártyát igényelnének, mint lehetséges módot arra, hogy tartózkodási engedélyt szerezzenek egy uniós országban.

A magyar kormány 2016-ban és 2017-ben többször is hangoztatta, hogy az országnak szüksége van képzett munkaerőre. Valóban, több jelentés is megerősíti, hogy Magyarországot munkaerőhiány sújtja. A Friedrich Ebert Stigung Alapítvány szerint ez a sürgősség arra késztette a magyar kormányt, hogy intézkedéseket hozzon a külföldi munkaerő toborzása érdekében, elsősorban Ukrajnát, Szerbiát és Kínát megcélozva. Ezen túlmenően a munkavállalási tartózkodási engedélyt a magyar kormánnyal stratégiai partnerségi megállapodást kötő munkáltatók kaphatják meg, például ukrán és szerb állampolgárokat, akiket nehezen betölthető üres álláshelyeken alkalmaznának, vagy a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai fontosságú projekteket megvalósító munkáltatókat.

További információk és források:
Displacement Tracking Matrix Quarterly Overview on Access to Labor Markets and Employment in Europe
Displacement Tracking Matrix Reports for Hungary

¹https://hungary.iom.int/labour-migration-0