A Fülöp-szigetek magyarországi nagykövetsége aggodalmát fejezte ki a nemi alapú erőszak (Gender-Based Violence - GBV) kérdései kapcsán, különös tekintettel a női, külföldi munkavállalókra, így szakmai egyeztetést kezdeményezett az IOM Magyarországgal. Az IOM 2023. november 30-án a nagykövetség; valamint Fülöp-szigeteki közösségi vezetők, kutatók és közösségi tagok részvételével hívta össze a GBV-vel kapcsolatos workshopot a 16 napos aktivizmus a nemi alapú erőszak elleni éves kampány keretein belül. Világszerte minden harmadik 15 év feletti nőt érintett már a nemi alapú erőszak valamilyen típusa. A nemi alapú erőszak megnyilvánulhat fizikai, pszichológiai és gazdasági bántalmazásként, online zaklatásként és reproduktív kényszerként, valamint családon belüli erőszakként, szexuális és szóbeli bántalmazásként a közvetlen környezetben, és nemi identitásuk miatt támadott és bántalmazott személyek és egyenlőtlen hatalmi dinamika formájában. 

A magyarországi filippínó közösség 
Bár kevésbé észleli a magyar társadalom a jelenlétüket, mint a kínai és japán népességet, jelenleg 13000-14000 filippínó él az országban. Miközben a magyar kormány új beruházásokat tervez, amelyek további több ezer filippínó munkavállalót vagy vendégmunkást foglalkoztatnának, nincs olyan szervezet, amely felelős lenne a helyi magyar közösségek felkészítéséért; ez pedig idegenellenes attitűdhöz vezethet. Különösen a magyar vidék jelenti a legnagyobb kihívást a helyi lakosság zártsága és kulturális homogenitása okán, valamint a nyelvi akadályok, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nehézsége és a panaszbejelentés hiánya miatt. 

A fülöp-szigetekiek, sok más magyarországi bevándorló közösséghez hasonlóan, számos olyan kihívással néz szembe, amelyek hatással lehetnek fizikai és pszichoszociális jólétükre. Az ismeretlentől való félelem nagyon elterjedt a magyar társadalomban, és a "másik fél" nem ismerete hozzájárulhat a gyanakváshoz és az elvonatkoztatáshoz. Az újonnan érkezett külföldi munkavállalók izoláltan élnek, amíg nem tudnak a helyi közösség részévé válni. Az ezekből fakadó elszigeteltség erősíti a kiszolgáltatottságot. A magyarországi eljárásokat nehéz megérteni, ezért a munkavállalóknak már az érkezés előtt fel kellene készülniük, hogy felismerhessék és elkerülhessék a munkaügyi kizsákmányolás minden formáját. De még ha jobban fel is lennének készítve, jelenleg nincs rendelkezésre álló hazai panaszmechanizmus a jogsértésekkel kapcsolatban, illetve segítség az eljárások megértéséhez (például a munkáltatói kifizetési igazolások értelmezése komoly problémát jelent).  

A külföldi munkavállalók helyzete továbbá azért is bizonytalan, mivel a legtöbb esetben a magyarországi munkaerő-közvetítő cégtől függenek, így könnyen magukra maradhatnak és kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. A munkavállalók sok esetben elhagyják Magyarországot annak céljából, hogy egy másik schengeni országban vállaljanak munkát, mert nincs lehetőség a munkavállalási engedély meghosszabbítására, de ennek következtében irregulárissá válhatnak. A schengeni szabályok nem egyértelműek a munkavállalók számára, akik így tévesen azt feltételezhetik, hogy a vízumuk egy normál schengeni vízum, holott az valójában kifejezetten a munkavállalással kapcsolatos, kizárólag Magyarországon belüli tartózkodásra jogosítja fel őket. Mivel ezek a külföldi munkavállalók nem rendelkeznek a más uniós országokban való munkavállaláshoz szükséges engedélyekkel, vízumproblémákkal szembesülhetnek, ha elhagyják Magyarországot. 

A reprodukciós erőszak esete 
A GBV az egyik legelterjedtebb emberi jogsértés, amelynek a hatalmi egyensúly hiánya az egyik legfontosabb összetevője. A bevándorló nők, így nem csak a filippínó munkavállalók, minden oldalról kiszolgáltatottak: a női lét (társadalmi dinamika), a külföldi jogállás (a helyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a nyelvi akadályok), valamint a külföldi munkavállalói szerep (gazdasági függőség) egyidejűleg súlyosbítja a kiszolgáltatottságot. 

A reproduktív erőszak gyakori példája, amikor valaki teherbe esik, majd abortuszra kényszerítik. A toborzó és közvetítő cégek gyakran hazaküldik a külföldi-munkavállalókat, amennyiben kiderül a terhesség, mert a munkáltatónak nem éri meg Magyarországon tartani őket. Az abortusz tabu (vallási okokból is) a filippínók számára, és egyébként akkor is nagyon bonyolult procedúra Magyarországon, ha valaki érti a nyelvet. Az abortuszhoz vezető eljárások menetrendje kevésbé vagy egyáltalán nem ismert. Az abortuszhoz szükséges előzetes eljárás Magyarországon több hetet vesz igénybe, és orvosi beutalókat igényel. Ezért a nők gyakran végül olyan országokba mennek, mint Ausztria, ahol Magyarországgal ellentétben minden további nélkül igénybe vehetik az eljárást. 

Következő lépések: A nők szerepének megerősítése és a tudatosság növelése kulcsfontosságú az általános nemi erőszak elleni küzdelemben 
Mivel ezek közül az emberek közül sokan kiszolgáltatottak és a munkaerő-kizsákmányolás minden formájának ki vannak téve, az IOM esetkezelési szociális munkatársai az iskolákkal, orvosokkal, szolgáltatókkal és munkáltatókkal való kapcsolatfelvétel révén kapacitásokat építenek ki,, hogy megkönnyítsék a társadalmi befogadást, hatékonyabban biztosítsák a külföldi munkavállalók jogait. A munkaügyi kizsákmányolás számos fizikai és/vagy pszichológiai formát ölthet, például: megtévesztés, mozgás korlátozása, elszigetelés, fizikai és szexuális erőszak, megfélemlítés és fenyegetés, személyazonossági okmányok visszatartása, a fizetésből való alaptalan levonás, a munkabér visszatartása, adósrabszolgaság, méltánytalan munkakörülmények vagy túlzottan hosszú munkaidő. 

Szakpolitikai szinten az IOM az akkreditált toborzókkal együttműködve támogatja a társadalmi integrációt és a társadalmi párbeszédet a munkaerő-migráció hatékony irányításának biztosítása érdekében; szakpolitikai és technikai tanácsadást nyújt a döntéshozóknak; ösztönzi a hatékony, eredményes és átlátható munkaerő-mozgást elősegítő szakpolitikák, jogszabályok és adminisztratív struktúrák kialakítását; segíti a kormányokat abban, hogy elősegítsék a biztonságos munkaerő-vándorlási lehetőségeket állampolgáraik számára; és megkönnyíti a külföldi munkavállalók integrációját új munkahelyükön és a társadalomban. 

Globálisan, a nemzeti hatóságokkal, az elsőreagáló szervekkel (tűzoltók, mentőszolgálat, rendőrség és katasztrófavédelem) és a szolgáltatókkal összehangoltan az IOM és partnerei együtt dolgoznak a tevékenységek nemzeti kontextushoz igazításán: 

1. A menekültek, menedékkérők és bevándorlók bevonása érdekében; szexuális és nemi alapú erőszak áldozatainak nyújtott már meglévő nemzeti támogató szolgáltatások megerősítése és adaptálása a jobb koordináció biztosítása; 

2. A menekültekkel, menedékkérőkkel és bevándorlókkal, illetve az értük dolgozó szakemberek kapacitásának kiépítése a nemi erőszak áldozatai és potenciális áldozatai szükségleteinek hatékonyabb azonosítása és kezelése érdekében; 

3. A munkaerő-piaci bevándorlók, menekültek, menedékkérők és bevándorló közösségek megerősítése és tájékoztatása a szexuális és nemi alapú erőszakról, valamint arról, hogyan védekezhetnek a szexuális és nemi alapú erőszak áldozatává válás veszélye ellen. 

Javaslatok: 

• A lakóhelyüket elhagyni kényszerült nők számára lehetőségek biztosítása, amelyek hozzájárulhatnak a nemi alapú erőszak megelőzéséhez, mivel eszközöket biztosít számukra ahhoz, hogy gazdaságilag önellátóvá váljanak, és aktív résztvevői és vezetői legyenek közösségeiknek; 

• Hozzáférhető figyelemfelhívó platformok létrehozása a GBV áldozatai vagy terhes nők számára; valamint 

• A Fülöp-szigetek egy „szex-negatív” ország, ahol a szemérmesség és a tabuk sokszor megakadályozzák a nőket, hogy fogamzásgátlót vásároljanak. A külföldi munkavállalók érkezésekor szexuális felvilágosítás lenne szükséges, beleértve a fogamzásgátló módszerekről való tájékozódást. 

• A külföldiek körüli mítoszok eloszlatása céljából javasolt a magyar lakosság számára személyes kapcsolatok és kötelékek kiépítése. Ha van egy kapocs a közösséghez, akkor van mód a  sztereotípiák áthidalására. A fogadó ország és a származási ország közösségeinek egyaránt fel kell készülniük a másik kultúrájának befogadására, mert sem közösség, sem a filippínó munkavállalók nem állnak készen arra, hogy egymással kapcsolatba kerüljenek; A fentiek megvalósításához elengedhetetlen a magyar társadalmi-politikai színtér bemutatása. 

• A és a vállalatok elvárásainak bemutatása a filippínó munkavállalóknak; 

• Szükség van felvilágosító kampányokra, lehetőleg a külföldi munkavállalók anyanyelvén; 

• Az érkezés utáni eligazítás és utóképzés kötelezővé tétele, mivel a fülöp-szigeteki elindulás előtti orientáció nagyon általános, és a magyar vállalatok gyakran választanak filippínó koordinátorokat az újonnan érkezők közül, akik általában semmit sem tudnak a nyelvi és kulturális környezetről; 

• Az érkezés utáni program és az orvosi ellátás magyarországi specifikus támogatásának bevezetése; 

• A Facebook-csoportokban vagy bloggerek és vloggerek által megvitatott, munkáltatókkal kapcsolatos panaszok nyomon követése (mivel a közösségi médiában történő információmegosztás kulcsfontosságú a filippínó közösség számára). 

• Az IOM Magyarország szeretné megköszönni a Fülöp-szigetek Magyarországi Nagykövetsége, a Mabuhay Fülöp-szigeteki Közösség Magyarországon, a Bayanihan Fülöp-szigeteki Egyesület Magyarországon, az MFM Tanácsadó Szolgáltatások és Vállalkozások, valamint a többi résztvevő kutató és tudós részvételét. 

További információkért: 

• https://eea.iom.int/protect-preventing-sexual-and-gender-based-violence-against-migrants-and-strengthening-support-victims  

• https://hungary.iom.int/sgbv  

• https://hungary.iom.int/resources/hungary-information-sexual-and-gender-based-violence-children  

• 16 napos aktivizmus a nemi alapú erőszak ellen 2023 Trello board 

                            #16Days #NoExcuse #GenderEquality #Invest2Prevent