EU emberkereskedelem elleni küzdelem világnapja: október 18.

Magyarország az emberkereskedelem regisztrált áldozatainak állampolgársága tekintetében az EU 5 legjelentősebb országa között van

2023. október 17. (Budapest, Magyarország) - Ötvenmillió ember él modern rabszolgaságban, közülük 28 millióan kényszermunka áldozatai. Cselekedni kell az emberkereskedelem áldozatai és az erőszaknak, kizsákmányolásnak és visszaéléseknek kitett migránsok emberi jogainak teljesítése érdekében. Az Európai Bizottság 2018-as jelentése szerint Magyarország az emberkereskedelem regisztrált áldozatainak állampolgársága alapján az EU 5 legjelentősebb országa között van.  Az EU emberkereskedelem elleni küzdelem világnapja, amelyet minden évben október 18-án tartanak, lehetőséget nyújt a magyarországi politikai döntéshozók és a közvélemény számára, hogy elgondolkodjanak az emberkereskedelem elleni küzdelemben rejlő kihívások jelentőségeiről, és tisztelegjenek azok előtt, akik e szörnyű bűncselekmény áldozatai lettek.

A növekvő számok ellenére az emberkereskedelmet a társadalom jelentős része nem tekinti problémának, köszönhetően annak, hogy más erőszakos bűncselekményekkel vagy vagyon elleni bűncselekményekkel ellentétben az emberkereskedelem csak korlátozott mértékben érinti a szubjektív biztonságérzetet. Az 1990-es évek közepe óta az IOM és partnerei világszerte felhívták a figyelmet az emberkereskedelemre, és közel 100 000 olyan férfinak, nőnek és gyermeknek nyújtottak védelmet és segítséget, akiket szexuális és munkaügyi kizsákmányolás, rabszolgaság vagy rabszolgasághoz hasonló módszerek, szolgaság vagy szervkereskedelem céljából hurcoltak el. A mezőgazdaság, a halászat, a háztartási munka és a vendéglátás, a kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás, a pornográfia, a koldulás, az építőipar és a gyáripar néhány olyan ágazat, ahol az áldozatok leginkább ki vannak téve a kizsákmányolás veszélyének.

Egyes áldozatok maguk sem veszik észre, hogy bűncselekmény áldozatává váltak, és a prostitúciót akár a jobb anyagi háttér megteremtési esélyének is tekinthetik. A magyar állampolgárokat mind a határokon átívelő, mind a belföldi emberkereskedelem nagymértékben érinti. Továbbá, mivel egyre több magyar megy külföldre dolgozni, potenciálisan a munkaerő-kizsákmányolás áldozatává válhatnak, különösen az olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az építőipar és a gyáripar. A legveszélyeztetettebb csoportok a mélyszegénységben élők, a romák, a kísérő nélküli menedékkérők és a hajléktalan férfiak. A nők és a gyermekek - a romák túlnyomó részaránya mellett - az országon és Európán belül szexuális szexuális kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelem áldozatai. Az IOM Magyarország 2018-2022 között 43 olyan ügyfelet támogatott, akik szexuális kizsákmányolás (28), munkaerő (9), háztartási szolgaság (2), kényszerített koldulás (1) és vegyes formák (3) áldozatai voltak.

Az olyan krízisek, mint az ukrajnai háború, emberek millióit érintik, instabilitást és az emberek lakóhelyük elhagyását okozzák, és ennek következtében az emberkereskedelem kockázatát is növelik. A legfőbb problémák közé tartozik a családtagok elválasztása, az erőszak, a fizikai és gazdasági kizsákmányolás, a bántalmazás, valamint a traumának, a nemi alapú erőszaknak és a szexuális kizsákmányolásnak való kitettség. Az Ukrajnából menekülők többsége nő és gyermek, míg néhány férfi is nekivág az útnak, de ők kockázatosabb, kevésbé legális útvonalakat választanak. Az IOM mély aggodalmát fejezi ki az emberkereskedelem és a kizsákmányolás háború következtében tapasztalt növekedése miatt.

Az IOM átfogó megközelítést alkalmaz az emberkereskedelem kezelésében. Az emberi jogok tiszteletben tartása, az egyén és közössége fizikai, mentális és szociális jóléte, valamint az intézményi kapacitásfejlesztésen és partnerségeken keresztüli fenntarthatósága áll az IOM emberkereskedelem elleni erőfeszítései középpontjában.

„Az IOM Magyarország jelentős emberkereskedelem-ellenes hangadó az országban, és azon dolgozik, hogy minimalizálja az emberkereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatások iránti keresletet; és hogy a kínálati oldalon csökkentse a magyarok, migránsok és menekültek áldozattá válásának kockázatát. Ezen túlmenően az IOM Magyarország a külföldi IOM képviseletekkel együttműködve továbbra is támogatja az emberkereskedelem áldozatainak (VoTs) hazatérését és reintegrációját. Az önkéntes hazatérést és reintegrációt segítő (AVRR) programokat, amelyekre a magyarországi emberkereskedelem áldozatai (VoTs) is jogosultak lehetnek, más IOM-képviseletek hajtják végre.” - Bagaméri Dániel, az IOM Magyarország képviseletvezetője

Az IOM Magyarország több mint 20 éve részt vesz az emberkereskedelem elleni küzdelemben. A szervezet legutóbbi emberkereskedelem elleni kampánya 2020. június 1. és 2023. március 31. között zajlott, amikor az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Trauma Központtal együttműködve (az ISF és a Belügyminisztérium finanszírozásával) egyedülálló „Ne hagyd, ne tedd!” emberkereskedelem elleni figyelemfelhívó kampányt folytatott, hogy felhívja a magyar lakosság figyelmét az emberkereskedelem jelenségére és veszélyeire. A kampány a szexuális és munkaügyi kizsákmányolás valamennyi formáját bemutatta, beleértve a háztartási szolgaságot, a kényszerített koldulást, a bűncselekmény elkövetésére való kényszerítést és a szervkereskedelmet, annak érdekében, hogy a társadalom figyelmét az emberkereskedelem és kizsákmányolás által nyújtott szolgáltatások mögött rejlő néhány személyes tragédiára felhívva a figyelmet, formálja a hozzáállást, a döntéseket és a viselkedést.

Az IOM Magyarország továbbá a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a Belügyminisztériummal partnerségben 2021. július 1. és 2023. március 31. között megvalósította az emberkereskedelem áldozatainak átfogó hazatérési és reintegrációs programja projektet. A projekt javította az önkéntes hazatérők biztosítását; valamint a magyar áldozatoknak nyújtott személyre szabott, átfogó és fenntartható reintegrációs támogatást az újbóli áldozattá válás megelőzése érdekében. Az IOM Magyarország által alkalmazott szociális munkások segítették a menedékhelyeken elhelyezett, hazatért áldozatokat. Emellett javult a Magyarország és az érintett célországok közötti nemzetközi együttműködés, különös tekintettel Németországra.  A hazatérők azonosítására, referálására, visszaküldésére és reintegrációjára irányuló együttműködési munkát tanulmányi látogatásokkal, a magyar konzuli tisztviselők számára szervezett online workshopokkal, valamint a hazatérők visszatérési és reintegrációs folyamatáról összegyűjtött információkat összefoglaló kézikönyvvel fokozták.

„Bár az áldozattá válás kiváltó okai a rossz társadalmi-gazdasági körülményekbe ágyazódnak, amelyeket csak hosszú távú szociál- és oktatáspolitikai intézkedések sorozata képes hatékonyan kezelni, számos azonnali hatású lépést lehet tenni a jelenség enyhítésére. Az IOM azt szorgalmazza, hogy a tisztviselők ne kriminalizálják az áldozatokat, hanem ehelyett megfelelően szűrjék át a prostitúcióban részt vevő embereket, hogy megállapítsák, az emberkereskedelem áldozatai-e, akik segítségre szorulnak. Több erőfeszítést kellene fordítani az áldozatok azonosítására a veszélyeztetett népességcsoportok körében. Az állami gyermekintézményekben fokozni kell a biztonságot és fejleszteni a szolgáltatásokat. Végső soron meg kell erősíteni az áldozatoknak nyújtott segítséget, valamint növelni kell a közvélemény tudatosságát ezzel a láthatatlan jelenséggel kapcsolatban.” - Bagaméri Dániel, az IOM Magyarország képviseletvezetője
 

A humanitárius és fejlesztési környezetben egyaránt fontos, hogy az emberkereskedelem elleni válaszok a megelőzésre, a védelemre, a büntetőeljárásra és a partnerségre irányuljanak. Az IOM e négy dimenzióban dolgozik, az államokkal, a civil társadalommal, a regionális szervekkel és a migránsokkal együtt. Az IOM partnereinkkel együttműködve közvetlen segélycsomagokat kínál az emberkereskedelem áldozatainak, hogy biztosítsa a szükségletek kielégítését és azt, hogy az emberek időben és minőségi ellátáshoz jussanak.

Globálisan az IOM arra ösztönzi a teljes nemzetközi közösséget, hogy vegyen részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben. Ezt számos regionális és nemzetközi többoldalú folyamatban való részvétellel és annak vezetésével teszi, beleértve az emberkereskedelem elleni ügynökségközi koordinációs csoportot (ICAT) és a 8.7. szövetséget (Alliance 8.7). Az IOM szorosan együttműködik a magyar hatóságokkal és a humanitárius közösséggel is annak biztosítása érdekében, hogy az emberkereskedelem kockázatát már a humanitárius segítségnyújtás legkorábbi szakaszában csökkentsék és kezeljék. Az IOM Magyarország tagja mind az Emberkereskedelem Elleni Magyar Nemzeti Koordinációs Mechanizmusnak, mind a nem kormányzati szervezetek kerekasztalának.

A biztonságos migrációval és az emberkereskedelem megelőzésével kapcsolatos anyagok terjesztésével támogathat minket a figyelemfelkeltésben. 
 

#EUAntiTraffickingDay #EndHumanTrafficking #HumanTrafficking #EndModernSlavery

Az IOM Magyarország rendkívül hálás az Európai Unió Belső Biztonsági Alapjától kapott különleges pénzügyi támogatásnak, amely lehetővé tette ezeket az emberkereskedelem elleni tevékenységeket.