-
BűNözésre Kényszerítve: A Thaiföldi Emberkereskedelem TúlélőI Elmesélik Történeteiket
Bangkok, 2023. július 24. - Ahmad* viszonylag jól élt Indonéziában. Egyetemi diplomával és folyékonyan beszélve angolul, jól fizető állása volt az informatikai ágazatban.
A külföldön rejlő szebb jövő lehetőségét azonban nem tudta figyelmen kívül hagyni. „Egy thaiföldi barátomon keresztül kaptam egy állásajánlatot az online marketing területén” - mondta Ahmad. „A fizetési ajánlat magas volt, ezért úgy döntöttem, hogy élni fogok a lehetőséggel.”
Miután Indonéziából Malajziába utazott, és szárazföldi úton átkelt Thaiföldre, Ahmed Bangkokban találta magát. Mivel nem ismerte az országot, kíváncsi volt, hogy melyik városban fog dolgozni.
Ahmadot Thaiföld északi részére vitték, és egy többórás út után néhány fegyveres férfi vette körül egy folyó mellett. Rádöbbent, hogy a dolgok hamarosan eldurvulnak.
„Nagyon rémült voltam és összezavarodott” - emlékszik vissza. „Miután átkeltem a folyón, megláttam egy másik ország zászlaját, amiről tudta, hogy nem Thaiföld zászlaja volt. Rájöttem, hogy Mianmarba hoztak”.
Ahmad egyike azoknak a több ezer embernek, akiket az interneten keresztül pénzügyi haszonszerzés céljából megtévesztő átverések révén munkára kényszerítenek, és ez része ennek a Délkelet-Ázsiában egyre terjedő tendenciának.
Míg Thaiföld történelmileg az emberkereskedelem cél-, származási és tranzitországa volt a térségben, egyre több embert hurcolnak át rajta keresztül és a szomszédos országokba, akiket ilyen átverések során munkára kényszerítenek.
Az emberkereskedő bűnszervezetek a COVID-19 gazdasági hatását kihasználva jövedelmező állásajánlatokkal verték át az embereket az interneten. Emellett a 2021. februári katonai hatalomátvételt követő mianmari helyzet lehetővé tette a bűnszervezetek számára, hogy kiterjesszék tevékenységüket olyan területekre, ahol a bűnüldöző szervek jelenléte korlátozott, többek között a thaiföldi-mianmari határ mentére.
Ahmadhoz hasonlóan az áldozatok általában viszonylag képzettek, két- vagy többnyelvűek és technológiai ismeretekkel rendelkeznek.
Csak 2022 és 2023 júniusa között több mint 230, 19 nemzetiséget képviselő személyt referáltak a thaiföldi Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) felé kényszerített bűncselekményekkel kapcsolatban, akik közül 86 százalékot emberkereskedelem áldozataként azonosítottak. Az áldozatok tényleges száma valószínűleg jóval magasabb - tekintettel arra, hogy ezeket az internetes csalókat nem lehet lekövetni és nem áll rendelkezésre átfogó információ.
Vonzó fiatal nőnek adva ki magát, a következő fél év során Ahmad kénytelen volt olyan csalási terveken dolgozni, amelyek célja az emberek átverése volt a közösségi médián keresztül.
„Az volt a feladatom, hogy összegyűjtsem az emberek WhatsApp-számait, majd továbbítsam őket egy másik csapatnak, hogy folytassák az átverést”.
A beszámolók szerint a körülmények ezeknél a csalóknál brutálisak.
„Naponta akár 19 órát is dolgoztam. Megbüntettek minket, ha nem értük el a kitűzött célokat. Áramütéssel kínoztak, a hőségben kellett álldogálnunk, fekvőtámaszokat végeznünk vagy köröket futnunk” - meséli Ahmad.
Eredetileg havi 850 amerikai dollárt ígértek neki, ehelyett körülbelül 50 dollárt kapott havonta.
Sinta*, egy másik indonéz, ugyanebben a helyzetben volt, miután egy barátja jó munkalehetőséget ígért neki. Mivel azonban nem beszélt angolul, a céljainak elérése nagy kihívást jelentett számára.
„Folyton csökkentették a fizetésemet, amikor nem tudtam elérni a kitűzött célokat” - mondja. „Amikor megkérdeztem, hogyan mehetek haza, azt mondták, hogy vissza kell fizetnem 200 millió rúpiát [kb. 13 400 amerikai dollár]. Még azzal is megfenyegettek, hogy eladnak egy szervkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetnek.”
Mivel nem tudták tovább elviselni a körülményeket, az indonéziaiak egy csoportja úgy döntött, hogy „sztrájkol”, aminek következtében két hétre bezárták őket egy szobába.
A szerencse úgy hozta, hogy a csoport egyik tagja, aki titokban tartott egy második telefont, felvett egy videót a helyzetükről, és közzétette az interneten. A videó Indonéziában vírusként terjedt el, és felkeltette a legmagasabb szintű hatóságok figyelmét. A nagy hírverés miatt az emberkereskedők úgy ítélték meg, hogy a csoport megtartása túl nagy kockázattal járhat, és végül visszaengedték őket Thaiföldre.
Miután a határ mentén megkapták az elsődleges támogatást egy helyi szervezettől, a csoportot az indonéz nagykövetséghez referálták. A nagykövetség kérésére az IOM élelmet, szállást, jogi tanácsadást és tolmácsolási szolgáltatásokat nyújtott a 26 fős csoportnak a több hetes bangkoki tartózkodásuk alatt, mielőtt hazatértek volna.
„Mivel ez a kialakulóban lévő emberkereskedelmi tendencia nagyon összetett, az áldozatok hatékony védelme határozott koordinációt igényel. Az IOM szorosan együttműködik a nemzeti és tartományi hatóságokkal, a civil társadalommal és a nagykövetségekkel, hogy szükség esetén segítséget nyújtson” - magyarázza Géraldine Ansart, az IOM thaiföldi misszióvezetője.
„Ezen túlmenően egyik prioritásunk az emberkereskedelemmel kapcsolatos esetek pontos azonosítására szolgáló kapacitások fejlesztése” - teszi hozzá Ansart.
„Az IOM tavaly támogatta a kormányt az emberkereskedelem áldozatainak védelmére és támogatására (Protection and Assistance of Victims of Trafficking) vonatkozó nemzeti referálási mechanizmus (National Referral Mechanism - NRM) létrehozásában - egy új nemzetpolitikai keretrendszer, amely meghatározza az áldozatok átvilágításával, azonosításával, segítségnyújtásával és referálásával kapcsolatos szerepeket és felelősségeket -, és több mint 2300 első vonalbeli alkalmazottat tájékoztatott a keretrendszerrel kapcsolatban.”
Szigorú szűrési intézkedések nélkül az áldozatok elkerülhetik a figyelmet, ami csökkenti a helyzet jobb megértésének esélyét, és megakadályozza, hogy mások is emberkereskedelem áldozataivá váljanak.
Ahmad és Sinta most, hogy visszatértek Indonéziába, pozitívan állnak a jövőhöz.
„A gyerekeim öt és két évesek. Egyelőre csak velük akarom tölteni az időt. A munkát a férjemre hagyhatom” – osztja meg Sinta nevetve. „Mindezek után megtanultam, hogy nem szabad olyan könnyen megbízni az emberekben”.
„Az élet megy tovább” – mondja Ahmad. „Vállalkozást szeretnék indítani és újra sínre tenni az életemet”
Felismerve, hogy milyen szerencsések voltak, hogy megmenekültek a táborból, mindketten gondolnak azokra, akiket hátrahagytak, akik még mindig fogságban vannak, és nem tudnak kijutni.
„Egyelőre csak annyit tehetek, hogy megosztom a történetemet” - mondja Ahmad. "Remélhetőleg ezentúl senki más nem kerül ebbe a rémálomba, mint én.”
*A személyazonosság védelme érdekében a neveket megváltoztattuk.
Az IOM Thaiföld segítségnyújtását az emberkereskedelem áldozatainak e csoportja számára a japán kormány tette lehetővé.
Segítségkérésekkel kapcsolatban kérjük, forduljon Saskia Kokhoz (slekok@iom.int), az IOM Thaiföld védelmi vezetőjéhez, vagy a thpxu@iom.int címre.
A cikket Miko Alazas, az IOM Thaiföld média- és kommunikációs munkatársa írta.
